Egy japán kutató olyan vízalapú, vegyszermentes tisztítóeljárást fejlesztett ki, ami az ipari folyamatokban is hasznosítható. A technológiát Toshiyuki Sanada, a Shizouka Egyetem gépészettani osztályának egyik segédprofesszora alkotta meg.

Az eljárással egyszerre fecskendezhetünk vizet és vígőzt a megtisztítani kívánt anyagokra. A vízgőz magas kondenzációs hatása miatt alkalmas mikroszkopikus felületek letakarítására, ezáltal erős mosóhatása van. A technológia lehetővé teszi, hogy apró, pár nanométernyi felületről is karcmentesen lehessen letakarítani az idegen szennyeződéseket.

Az eddigi technikáknál különböző vegyi anyagokra volt szükség ahhoz, hogy fényérzékeny hártyákat, polimereket, és egyéb felületeket egyenként megtisztítsunk. Sanada megoldása azonban lehetővé teszi, hogy egyszerre több réteget is letakarítsunk egyetlen eljárással, így csökkennek a tisztítás költségei is. A mosóhatás ráadásul fokozható, ha elenyésző mennyiségű vegyi tisztítószert adunk a folyamathoz.

Sanada elgondolása alapján ezt a technológiát félvezető eszközök, nyomtatott áramkörök, optikai lencsék, valamint nagy üvegfelületek tisztítására is használhatják. Ezeken kívül gyógyászati eszközök, élelmiszer és otthon található háztartási dolgok takarítására is alkalmas lehet.

A félvezető eszközök gyártási folyamatában nagy szükség van egy olyan készülékre, amely megbízható mosóhatással rendelkezik, nem használ sok vegyi anyagot, és egyszerre több réteget tisztít. Ilyen módon kevesebb takarító berendezésre lenne szükség, amivel a környezetet is kevésbé károsítanák a gyártók.

Az eddigi technikák gyakran használtak ammóniás vizet, sósavat, valamint hidrogén-peroxidot tisztítófolyadéknak a félvezetők előállítása során. Ezek azonban nem bizonyultak elég hatékonynak, újraszennyezték a felületeket, és rengeteg salakanyagot termeltek az eljárás alatt. Egy másik eljárással, a levegőfújásos tisztítással pedig az volt a probléma, hogy a nagy nyomás könnyedén megkarcolta a takarítani kívánt felületeket.

Ebben az esetben is a legvalószínűbb szennyezőforrás a szeletelőgép volt, mely 22 ember halálához vezetett és megrendítette a vásárlói bizalmat nemcsak az előállító cég, hanem az egész termékkategória iránt. Michael McCain, a vállalat vezérigazgatójának közleménye szerint

két szeletelő vonalukon működő Formax S-180-as típusú gép szétszerelése után találtak rá a Listeria monocytogenes-t tartalmazó biofilmre, ami a kenéses átszennyeződéshez vezethetett. Saját bevallásuk szerint az előírásoknak megfelelően végezték a gépek takarítását és fertőtlenítését, aminek a rutinszerű szétszerelés nem volt része. Ellenben a szeletelőgép gyártójának szóvivője (Brian Sandberg) azt állítja, hogy ezzel a géptípussal még soha ilyen jellegű probléma nem volt, pedig már több, mint 300-at értékesítettek világszerte és ebből 14 darabot a Maple Leaf vállalatnak, ahol 11 éve működnek. A Maple Leaf vállalat döntése alapján az összes Formax S-180-as típusú szeletelőgépüket hetente szétszedik és így takarítják/fertőtlenítik ezeket, bár nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy más forrásból is kerülhetett szennyeződés a termékre, melyek azonban nem érintkeztek közvetlenül a termékekkel (pl. teherfelvonó, csatorna és szeméttároló).

Az ember a világ minden táján állandó harcot folytat a mikrobás eredetű termékromlások ellen. A megfelelő termékgyártáshoz, mikrobiológiai biztonsághoz szorosan hozzátartozik az üzemek takarításának, fertőtlenítésének kérdése is. Ezért az élelmiszeripari üzemek takarítása a jó gyártási és higiéniai gyakorlat nélkülözhetetlen eleme.

Az élelmiszeripari takarításban meghatározó lépés a megfelelő vegyszer kiválasztása, amely döntő mind a hatékonyság, mind a takarítási költség kialakításában. A tisztítási-fertőtlenítési tevékenység elvégzéséhez kizárólag az e célra engedélyezett, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező szer alkalmazható, melynek két kívánalomnak kell megfelelnie. Egyrészt jó csíraölő hatással kell rendelkeznie, másrészt élelmiszerbiztonsági szempontból, a megfelelő alkalmazás mellett nem jelenthet veszélyt a fogyasztókra.

Az iparban használt tisztító- és fertőtlenítő szerek mikroba gátló hatását vizsgálva arra akartunk feleletet kapni, hogy melyek azok a határértékek, melyekkel a mikroorganizmusok a legnagyobb biztonsággal elpusztulnak a vegyszerek leggazdaságosabb felhasználása mellett.

A mikroba gátló vizsgálatokat az üzemekben tisztításra-, fertőtlenítésre használt lúgos munkaoldattal (tisztító- és fertőtlenítő hatású készítmény, pontos összetétele ipari titok) és hypo-val (15%-os nátrium-hipoklorit tartalmú) végeztük, és kétféle baktériumcsoportra gyakorolt hatásukat figyeltük meg: E. colira és az üzemből hozott vegyes mikroba tenyészetre. Kétféle vizsgálati módszerrel dolgoztunk: lyukdiffúziós-, és túléléses kísérlettel néztük a baktériumok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben.

1.Lyukdiffúziós módszer

1.1.Módszer elve

Diffúziós módszerrel vizsgáltuk mikroorganizmusok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben. A vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szer diffúzióval jut be a táptalajba, ahol az előzőleg beoltott mikroba növekedését bizonyos mértékben gátolja. A táptalajba diffundáló vizsgálandó anyag gátlási zónát hoz létre, melynek méretéből következtetünk a vizsgált tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságára.

1.2.Értékelés

A kapott eredmények értékelésének alapja a hatóanyag mennyisége és a kialakult gátlási zóna mérete közötti összefüggés.

1.3.Hypo hatásának értékelése

A gátlási zónák méretéből egyértelműen látható, hogy Hypo-ra nézve  0,5%-os koncentrációban nem mutatnak érzékenységet a vizsgált mikroorganizmusok. Az első gátlási zónák csak 1% mellett alakultak ki.

A hypo vegyes baktérium tenyészetre kifejtett hatása erősebb, mint a natúr E. coli tenyészetre. Ez abból a szempontból kedvező eredmény, hogy takarítás- fertőtlenítés során vegyes baktériumtenyészettel állunk szemben.

Ezt szemlélteti összehasonlítás céljából a 2%-os hypo gátlási zónái az 1. ábrán látható E. coli és a 2. ábrán látható vegyes baktérium tenyészet esetében.

1.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája E. coli baktériumra

2.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája vegyes baktérium tenyészetre

2.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése

-          A vegyes baktérium tenyészetet tekintve már 2 %-os koncentrációban képződött gátlási zóna, míg az E. coli baktériumnál 6 %-os koncentrációban mértünk csak kioltási zónát.

-          a vizsgált koncentrációk növekedésének megfelelően a kioltási zónák mérete nem nőtt. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a lúgos munkaoldat nehezen diffundált be a táptalajba.

Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban alapos előmosást követően, a mechanikai szennyeződések eltávolítása után kerül a felületekre, így a nem megfelelő diffúziós képességének nincs jelentősége.

-          A vegyes baktérium tenyészet gátlási zónán túli területén erőteljes baktériumszaporodás figyelhető meg (3. ábra). Ennek okai a következők lehetnek: ahogyan a lúgos oldat bediffundál a táptalajba, annak összetevőivel reakcióba lépve megváltoztatva a táptalaj pH értékét, esetleg összetételét, bizonyos mikroorganizmusok számára kedvező környezeti körülményeket teremtett. Lehetséges az is, hogy bizonyos baktériumok visszaszorításával a többiek előnybe kerültek.

-          a lúgos munkaoldat mikrobapusztító hatása gyengébb a hypo hatásához képest.

3.ábra. 6%-os lúgos munkaoldat hatása vegyes baktérium tenyészetre

3.Túléléses kísérlet

3.1.Módszer elve

A tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságát a hőpusztulási vizsgálatokhoz hasonlóan határoztuk meg. A baktérium szuszpenziót közvetlenül elegyítjük a vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szerrel. Így az adott vegyszer koncentrációnál, meghatározott idő elteltével határozzuk meg a túlélő sejteket. Ezzel nemcsak az adott mikroorganizmus érzékenységét vizsgáltuk a különböző koncentrációjú hatóanyagokkal szemben, hanem a vizsgált szerek különböző behatási idők szerinti mikrobapusztulását is megfigyelhettük.

3.2.Értékelés

A túlélési kísérlet eredményeként kapott, a táptalajokon kinőtt telepek számértékéből és az ezekhez tartozó koncentráció- és hatásidő összefüggéseiből következtettünk a vizsgált tisztító- és fertőtlenítő szerek hatékonyságára, a kezdeti csíraszám csökkenésének figyelembevételével.

Kezdeti csíraszám:

-          E. coli: 5,2 x 10⁸

-          Vegyes tenyészet: 1,16 x 10⁸

3.3.Hypo hatásának értékelése

-          Az E. coli-t már az 1% – os koncentráció, a legkisebb hatásidő (5 perc) mellett alkalmazva biztonsággal elpusztítja.

-          Ellenben a vegyes baktérium tenyészettel, melyre a hypos fertőtlenítést magasabb koncentráció és hatásidő mellett lehet biztonsággal ajánlani: min. 2% , 10 perc.

3.4.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése

-          a hypoval ellentétben a lúgos munkaoldat magasabb hatásidő mellett fejti ki hatékonyan fertőtlenítő hatását.

-          a túléléses kísérlet alapján az E. coli baktériumot 2-6 % – ban, min. 20 perc hatásidő alatt pusztítja el, míg a vegyes baktérium tenyészet biztonságos elpusztításához min. 6%-os koncentráció és min. 10 perc hatásidőre van szükség.

4.ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATTÉTEL

A mikroba gátló hatás vizsgálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két vegyszer közül a hypo hatásosabb, a lúgos munkaoldatot csak magasabb koncentrációban lehet eredményesen alkalmazni. Továbbá vizsgálataink során megfigyeltük, ha szerves anyag van jelen, akkor a lúgos munkaoldat elősegíti bizonyos baktériumok elszaporodását azzal, hogy az antagonista baktériumokat elpusztítja.

Eredményeink alapján a megfelelő mikrobiológiai tisztaság eléréséhez a hypo-t min. 2%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett, a lúgos munkaoldatot min. 6%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett javasoljuk alkalmazni. Emellett javasoljuk próba szerint a lúgos munkaoldat alkalmazását követően a gyakoribb mikrobiológiai mintavételeket, vagy az összetétel változtatásának átgondolását.

Az MTI 2010. június 10.-én adta hírül, hogy lisztéria baktériummal szennyezett a Zimbo Perbál Kft. által gyártott és az Aldi magyarországi üzleteibe szállított egyik Szeletelt Turista felvágott, mely egy belső rutin ellenőrzés során derült ki.

Márton Zsófia minőségirányítási vezető az MTI-nek elmondta: mintegy 73 kilónyi felvágott került ki az ALDI áruházlánc üzleteibe, az ország egész területére, külföldre viszont nem. A cég saját hatáskörben visszahívta a terméket a forgalmazó helyekről.

Hajós Ádám fővárosi és Pest megyei főállatorvos az üggyel kapcsolatban elmondta: a lisztéra fertőzés miatt a teljes üzem felülvizsgálatát elrendelt.  Megállapítást nyert, hogy a kérdéses turista szalámi olyan hőkezelést kapott, melynek során a lisztéria baktérium elpusztul (a maghőmérséklet elérte a 72°C-ot). Ebből arra lehet következtetni – mondta a megyei főállatorvos -, hogy a baktérium a szeletelés során került a felvágottra, vagyis úgynevezett kenődéses szennyeződés történt.

A Társaságnál azonnal elrendelt vizsgálat során kiderült, hogy a közelmúltban végrehajtott gépkarbantartás után nem kellő alapossággal végezték el a csomagoló gép tisztítását, fertőtlenítését. Az innen származott szennyeződéssel a szóban forgó termék Listeria monocytogenes baktériummal szennyeződött.

A cég elrendelte az üzemegység szigorított vizsgálatát és fertőtlenítését.

Tájékoztatása szerint a társaság saját belső monitoring ellenőrzései derítettek fényt arra, hogy Listeriával fertőződött a Reál üzlethálózat számára gyártott szeletelt párizsi és szeletelt sonka. Nem az alapanyag volt hibás, hanem a szeletelés utolsó fázisában kaptak felületi szennyezést a termékek.

Az MTI kérdésére Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Listeria fertőzés külső okokra vezethető vissza:

vagy a gépsor állapota nem volt megfelelő, vagy azok, akik a gépsor mellett dolgoztak, nem tartották be a személyi higiénés előírásokat.

A Pick az előírások szerint az érintett Reál üzletekből (összesen 75 egységből) visszavonta termékeit és értesítette az élelmiszer-ellenőrző hatóságokat is. A vállalatot elhanyagolható – mindössze 100-200 ezer forintos – anyagi veszteség érte, de az erkölcsi kár kétségkívül sokkal jelentősebb és nehezebben helyrehozható lesz – állapította meg az elnök-vezérigazgató.

A szeletelés olyan mechanikai művelet, mely során megnő a nagy vízaktivitású élelmiszer felülete és a sejthártyák is sérülhetnek, tehát a mikroorganizmusok számára fontos tápanyagok (pl. cukrok, fehérjék) könnyen hozzáférhetővé válnak. A nem megfelelő higiéniai kialakítás vagy a jó higiéniai gyakorlat be nem tartása miatt a felragadt élelmiszermaradékokkal megtapadt mikroorganizmusok átszennyezhetik az élelmiszereket, így jelentős táplálkozás-élettani kockázatot jelentenek az élelmiszerláncba kerülve. A következő cikkek részleteiben (esettanulmányokon keresztül) mutatják be a régióban kirobbant szeleteléssel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági botrányokat, és a tanulságokat levonva áttekintést adnak az alkalmazandó Jó Higiéniai Gyakorlatokról, melyek betartásával meg lehet előzni az ismételt előfordulást.

 Az ötödik lépés célja a megfelelő fegyelem kialakítása, hogy az 5S művelése szokássá váljon. Tehát a dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit, és gyakorlatát öntevékenyen, folyamatos vezetői kontroll nélkül is kövessék.

Tartsd be a szabályokat!

Segít a fegyelem fenntartásában, a pozitív munkaszemlélet kialakításában és a biztonsági előírások betartásában.

• a szabályok maradéktalan betartása
• teljes részvétel és jó hozzáállás
• személyes felelősségek és feladatok teljesítése
• kommunikáció és visszacsatolás
• folyamatos fejlesztés

Az 5S várható hatásai: Az 5S módszer egy rendkívül egyszerű és tulajdonképpen a „józan paraszti észen” alapuló eszköz, és meglepő megtapasztalni, hogy ennek a módszernek a következetes alkalmazásával milyen jelentős eredményeket lehet elérni. Nagyobb lesz a tisztaság, a fegyelem és ezáltal a vevők bizalmát is könnyebben megszerezhetjük. Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredményez a minőség folyamatos javulása mellett.

Az 5S technika eddig megismert 3 lépése a rendezett, minőségi munkakörnyezet gyakorlati megvalósítását segítette.

Az utolsó 2 S a rendszer fenntarthatóságának elérését célozza meg.

A negyedik lépés célja a szabványosítás, vagyis annak megakadályozása, hogy visszalépés történjen az első 3S tekintetében, tehát a munkahelyi rend és szervezettség magas szinten tartása folyamatos értékeléssel és visszacsatolással. A szabványosítás elősegíti a termelés korszerűsítését vagy a szolgáltatások színvonalának javítását az általános, ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások kibocsátásával. Lényegében itt az 5S auditok eredményeit értékeljük és kommunikáljuk a vállalaton belül, mely általában egy 5S kézikönyv vagy szabályzat, melynek gyakorlatban használható, szemléletes részei lehetnek, pl. ugyanarról a helyről készült fénykép a fejlesztés előtt és után, vagy az információs táblák, piktogramok használata.

Tartsd tisztán!

Ez a lépcső erősíti az alapokat és segít a rend és tisztaság fenntartásában:

• a területek legjobb állapotban tartása,
• a rendellenességek azonnali kiszűrése,
• az 5S alkalmazás szabványosítása,
• szabályzat az 5S fenntartására.