Élelmiszeripari takarítás

Tisztító és fertőtlenítő vegyszerek mikróba gátló hatása az élelmiszeripari takarításban

Szerző: Földvári Klaudia Minőségbiztosítási Vezető,  SwissMag Kft.

Az ember a világ minden táján állandó harcot folytat a mikrobás eredetű termékromlások ellen. A megfelelő termékgyártáshoz, mikrobiológiai biztonsághoz szorosan hozzátartozik az üzemek takarításának, fertőtlenítésének kérdése is. Ezért az élelmiszeripari üzemek takarítása a jó gyártási és higiéniai gyakorlat nélkülözhetetlen eleme.

Az élelmiszeripari takarításban meghatározó lépés a megfelelő vegyszer kiválasztása, amely döntő mind a hatékonyság, mind a takarítási költség kialakításában. A tisztítási-fertőtlenítési tevékenység elvégzéséhez kizárólag az e célra engedélyezett, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező szer alkalmazható, melynek két kívánalomnak kell megfelelnie. Egyrészt jó csíraölő hatással kell rendelkeznie, másrészt élelmiszerbiztonsági szempontból, a megfelelő alkalmazás mellett nem jelenthet veszélyt a fogyasztókra.

Az iparban használt tisztító- és fertőtlenítő szerek mikroba gátló hatását vizsgálva arra akartunk feleletet kapni, hogy melyek azok a határértékek, melyekkel a mikroorganizmusok a legnagyobb biztonsággal elpusztulnak a vegyszerek leggazdaságosabb felhasználása mellett.

A mikroba gátló vizsgálatokat az üzemekben tisztításra-, fertőtlenítésre használt lúgos munkaoldattal (tisztító- és fertőtlenítő hatású készítmény, pontos összetétele ipari titok) és hypo-val (15%-os nátrium-hipoklorit tartalmú) végeztük, és kétféle baktériumcsoportra gyakorolt hatásukat figyeltük meg: E. colira és az üzemből hozott vegyes mikroba tenyészetre. Kétféle vizsgálati módszerrel dolgoztunk: lyukdiffúziós-, és túléléses kísérlettel néztük a baktériumok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben.

1.Lyukdiffúziós módszer

1.1.Módszer elve

Diffúziós módszerrel vizsgáltuk mikroorganizmusok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben. A vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szer diffúzióval jut be a táptalajba, ahol az előzőleg beoltott mikroba növekedését bizonyos mértékben gátolja. A táptalajba diffundáló vizsgálandó anyag gátlási zónát hoz létre, melynek méretéből következtetünk a vizsgált tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságára.

1.2.Értékelés

A kapott eredmények értékelésének alapja a hatóanyag mennyisége és a kialakult gátlási zóna mérete közötti összefüggés.

1.3.Hypo hatásának értékelése

A gátlási zónák méretéből egyértelműen látható, hogy Hypo-ra nézve  0,5%-os koncentrációban nem mutatnak érzékenységet a vizsgált mikroorganizmusok. Az első gátlási zónák csak 1% mellett alakultak ki.

A hypo vegyes baktérium tenyészetre kifejtett hatása erősebb, mint a natúr E. coli tenyészetre. Ez abból a szempontból kedvező eredmény, hogy takarítás- fertőtlenítés során vegyes baktériumtenyészettel állunk szemben.

Ezt szemlélteti összehasonlítás céljából a 2%-os hypo gátlási zónái az 1. ábrán látható E. coli és a 2. ábrán látható vegyes baktérium tenyészet esetében.

1.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája E. coli baktériumra

2.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája vegyes baktérium tenyészetre

2.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése

–          A vegyes baktérium tenyészetet tekintve már 2 %-os koncentrációban képződött gátlási zóna, míg az E. coli baktériumnál 6 %-os koncentrációban mértünk csak kioltási zónát.

–          a vizsgált koncentrációk növekedésének megfelelően a kioltási zónák mérete nem nőtt. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a lúgos munkaoldat nehezen diffundált be a táptalajba.

Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban alapos előmosást követően, a mechanikai szennyeződések eltávolítása után kerül a felületekre, így a nem megfelelő diffúziós képességének nincs jelentősége.

–          A vegyes baktérium tenyészet gátlási zónán túli területén erőteljes baktériumszaporodás figyelhető meg (3. ábra). Ennek okai a következők lehetnek: ahogyan a lúgos oldat bediffundál a táptalajba, annak összetevőivel reakcióba lépve megváltoztatva a táptalaj pH értékét, esetleg összetételét, bizonyos mikroorganizmusok számára kedvező környezeti körülményeket teremtett. Lehetséges az is, hogy bizonyos baktériumok visszaszorításával a többiek előnybe kerültek.

–          a lúgos munkaoldat mikrobapusztító hatása gyengébb a hypo hatásához képest.

3.ábra. 6%-os lúgos munkaoldat hatása vegyes baktérium tenyészetre

3.Túléléses kísérlet

3.1.Módszer elve

A tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságát a hőpusztulási vizsgálatokhoz hasonlóan határoztuk meg. A baktérium szuszpenziót közvetlenül elegyítjük a vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szerrel. Így az adott vegyszer koncentrációnál, meghatározott idő elteltével határozzuk meg a túlélő sejteket. Ezzel nemcsak az adott mikroorganizmus érzékenységét vizsgáltuk a különböző koncentrációjú hatóanyagokkal szemben, hanem a vizsgált szerek különböző behatási idők szerinti mikrobapusztulását is megfigyelhettük.

3.2.Értékelés

A túlélési kísérlet eredményeként kapott, a táptalajokon kinőtt telepek számértékéből és az ezekhez tartozó koncentráció- és hatásidő összefüggéseiből következtettünk a vizsgált tisztító- és fertőtlenítő szerek hatékonyságára, a kezdeti csíraszám csökkenésének figyelembevételével.

Kezdeti csíraszám:

–          E. coli: 5,2 x 10⁸

–          Vegyes tenyészet: 1,16 x 10⁸

3.3.Hypo hatásának értékelése

–          Az E. coli-t már az 1% – os koncentráció, a legkisebb hatásidő (5 perc) mellett alkalmazva biztonsággal elpusztítja.

–          Ellenben a vegyes baktérium tenyészettel, melyre a hypos fertőtlenítést magasabb koncentráció és hatásidő mellett lehet biztonsággal ajánlani: min. 2% , 10 perc.

3.4.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése

–          a hypoval ellentétben a lúgos munkaoldat magasabb hatásidő mellett fejti ki hatékonyan fertőtlenítő hatását.

–          a túléléses kísérlet alapján az E. coli baktériumot 2-6 % – ban, min. 20 perc hatásidő alatt pusztítja el, míg a vegyes baktérium tenyészet biztonságos elpusztításához min. 6%-os koncentráció és min. 10 perc hatásidőre van szükség.

4.ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATTÉTEL

A mikroba gátló hatás vizsgálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két vegyszer közül a hypo hatásosabb, a lúgos munkaoldatot csak magasabb koncentrációban lehet eredményesen alkalmazni. Továbbá vizsgálataink során megfigyeltük, ha szerves anyag van jelen, akkor a lúgos munkaoldat elősegíti bizonyos baktériumok elszaporodását azzal, hogy az antagonista baktériumokat elpusztítja.

Eredményeink alapján a megfelelő mikrobiológiai tisztaság eléréséhez a hypo-t min. 2%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett, a lúgos munkaoldatot min. 6%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett javasoljuk alkalmazni. Emellett javasoljuk próba szerint a lúgos munkaoldat alkalmazását követően a gyakoribb mikrobiológiai mintavételeket, vagy az összetétel változtatásának átgondolását.