2010. december 10.
Szerző: Földvári Klaudia Minőségbiztosítási Vezető, SwissMag Kft.
Az ember a világ minden táján állandó harcot folytat a mikrobás eredetű termékromlások ellen. A megfelelő termékgyártáshoz, mikrobiológiai biztonsághoz szorosan hozzátartozik az üzemek takarításának, fertőtlenítésének kérdése is. Ezért az élelmiszeripari üzemek takarítása a jó gyártási és higiéniai gyakorlat nélkülözhetetlen eleme.
Az élelmiszeripari takarításban meghatározó lépés a megfelelő vegyszer kiválasztása, amely döntő mind a hatékonyság, mind a takarítási költség kialakításában. A tisztítási-fertőtlenítési tevékenység elvégzéséhez kizárólag az e célra engedélyezett, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező szer alkalmazható, melynek két kívánalomnak kell megfelelnie. Egyrészt jó csíraölő hatással kell rendelkeznie, másrészt élelmiszerbiztonsági szempontból, a megfelelő alkalmazás mellett nem jelenthet veszélyt a fogyasztókra.
Az iparban használt tisztító- és fertőtlenítő szerek mikroba gátló hatását vizsgálva arra akartunk feleletet kapni, hogy melyek azok a határértékek, melyekkel a mikroorganizmusok a legnagyobb biztonsággal elpusztulnak a vegyszerek leggazdaságosabb felhasználása mellett.
A mikroba gátló vizsgálatokat az üzemekben tisztításra-, fertőtlenítésre használt lúgos munkaoldattal (tisztító- és fertőtlenítő hatású készítmény, pontos összetétele ipari titok) és hypo-val (15%-os nátrium-hipoklorit tartalmú) végeztük, és kétféle baktériumcsoportra gyakorolt hatásukat figyeltük meg: E. colira és az üzemből hozott vegyes mikroba tenyészetre. Kétféle vizsgálati módszerrel dolgoztunk: lyukdiffúziós-, és túléléses kísérlettel néztük a baktériumok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben.
1.Lyukdiffúziós módszer
1.1.Módszer elve
Diffúziós módszerrel vizsgáltuk mikroorganizmusok érzékenységét a különböző koncentrációjú tisztító- és fertőtlenítő szerekkel szemben. A vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szer diffúzióval jut be a táptalajba, ahol az előzőleg beoltott mikroba növekedését bizonyos mértékben gátolja. A táptalajba diffundáló vizsgálandó anyag gátlási zónát hoz létre, melynek méretéből következtetünk a vizsgált tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságára.
1.2.Értékelés
A kapott eredmények értékelésének alapja a hatóanyag mennyisége és a kialakult gátlási zóna mérete közötti összefüggés.
1.3.Hypo hatásának értékelése
| koncentrá-ció (%) |
gátlási zóna átmérő (mm) |
| E. coli-ra |
Vegyes baktériumra |
| 1. mérés |
2. mérés |
3. mérés |
Átlag |
1. mérés |
2. mérés |
3. mérés |
Átlag |
| 0,5 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
| 1 |
14 |
12 |
13 |
13,0 |
15 |
14 |
15 |
14,7 |
| 2 |
22 |
20 |
21 |
21,0 |
34 |
35 |
37 |
35,3 |
| 4 |
30 |
30 |
32 |
30,7 |
40 |
38 |
40 |
39,3 |
A gátlási zónák méretéből egyértelműen látható, hogy Hypo-ra nézve 0,5%-os koncentrációban nem mutatnak érzékenységet a vizsgált mikroorganizmusok. Az első gátlási zónák csak 1% mellett alakultak ki.
A hypo vegyes baktérium tenyészetre kifejtett hatása erősebb, mint a natúr E. coli tenyészetre. Ez abból a szempontból kedvező eredmény, hogy takarítás- fertőtlenítés során vegyes baktériumtenyészettel állunk szemben.
Ezt szemlélteti összehasonlítás céljából a 2%-os hypo gátlási zónái az 1. ábrán látható E. coli és a 2. ábrán látható vegyes baktérium tenyészet esetében.
1.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája E. coli baktériumra
2.ábra. 2%-os hypo gátlási zónája vegyes baktérium tenyészetre
2.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése
| Konc. (%) |
gátlási zóna átmérő (mm) |
| E. coli-ra |
Vegyes baktériumra |
| 1. mérés |
2. mérés |
3. mérés |
Átlag |
1. mérés |
2. mérés |
3. mérés |
Átlag |
Megjegy-zés |
| 1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
– |
| 2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
12 |
10 |
0 |
11 |
Gátlási zónán túl erőteljes szaporodás |
| 4 |
0 |
0 |
0 |
0 |
12 |
11 |
10 |
11 |
| 6 |
16 |
15 |
15 |
15,3 |
11 |
12 |
10 |
11 |
– A vegyes baktérium tenyészetet tekintve már 2 %-os koncentrációban képződött gátlási zóna, míg az E. coli baktériumnál 6 %-os koncentrációban mértünk csak kioltási zónát.
– a vizsgált koncentrációk növekedésének megfelelően a kioltási zónák mérete nem nőtt. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a lúgos munkaoldat nehezen diffundált be a táptalajba.
Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban alapos előmosást követően, a mechanikai szennyeződések eltávolítása után kerül a felületekre, így a nem megfelelő diffúziós képességének nincs jelentősége.
– A vegyes baktérium tenyészet gátlási zónán túli területén erőteljes baktériumszaporodás figyelhető meg (3. ábra). Ennek okai a következők lehetnek: ahogyan a lúgos oldat bediffundál a táptalajba, annak összetevőivel reakcióba lépve megváltoztatva a táptalaj pH értékét, esetleg összetételét, bizonyos mikroorganizmusok számára kedvező környezeti körülményeket teremtett. Lehetséges az is, hogy bizonyos baktériumok visszaszorításával a többiek előnybe kerültek.
– a lúgos munkaoldat mikrobapusztító hatása gyengébb a hypo hatásához képest.
3.ábra. 6%-os lúgos munkaoldat hatása vegyes baktérium tenyészetre
3.Túléléses kísérlet
3.1.Módszer elve
A tisztító-, ill. fertőtlenítő szer hatásosságát a hőpusztulási vizsgálatokhoz hasonlóan határoztuk meg. A baktérium szuszpenziót közvetlenül elegyítjük a vizsgálandó tisztító-, ill. fertőtlenítő szerrel. Így az adott vegyszer koncentrációnál, meghatározott idő elteltével határozzuk meg a túlélő sejteket. Ezzel nemcsak az adott mikroorganizmus érzékenységét vizsgáltuk a különböző koncentrációjú hatóanyagokkal szemben, hanem a vizsgált szerek különböző behatási idők szerinti mikrobapusztulását is megfigyelhettük.
3.2.Értékelés
A túlélési kísérlet eredményeként kapott, a táptalajokon kinőtt telepek számértékéből és az ezekhez tartozó koncentráció- és hatásidő összefüggéseiből következtettünk a vizsgált tisztító- és fertőtlenítő szerek hatékonyságára, a kezdeti csíraszám csökkenésének figyelembevételével.
Kezdeti csíraszám:
– E. coli: 5,2 x 108
– Vegyes tenyészet: 1,16 x 108
3.3.Hypo hatásának értékelése
| koncentráció (%) |
idő (perc) |
Mikrobaszám (cfu/ml) |
| E. colira |
Vegyes baktériumra |
| kezeletlen |
– |
5,2 x 108 |
1,16 x 108 |
| 0,5 |
5 |
2,8 x 104 |
1 x 105 |
| 10 |
1,1 x 104 |
1 x 106 |
| 20 |
1 x 104 |
1 x 105 |
| 1 |
5 |
0 |
3,2 x 104 |
| 10 |
0 |
számolhatatlanul sok |
| 20 |
0 |
1,5 x 103 |
| 2 |
5 |
0 |
3,1 x 104 |
| 10 |
0 |
0 |
| 20 |
0 |
0 |
| 4 |
5 |
0 |
1 x 102 |
| 10 |
0 |
0 |
| 20 |
0 |
0 |
– Az E. coli-t már az 1% – os koncentráció, a legkisebb hatásidő (5 perc) mellett alkalmazva biztonsággal elpusztítja.
– Ellenben a vegyes baktérium tenyészettel, melyre a hypos fertőtlenítést magasabb koncentráció és hatásidő mellett lehet biztonsággal ajánlani: min. 2% , 10 perc.
3.4.Lúgos munkaoldat hatásának értékelése
| koncentráció (%) |
idő (perc) |
Mikrobaszám (cfu/ml) |
| E. colira |
Vegyes baktériumra |
| kezeletlen |
– |
5,2 x 108 |
1,16 x 108 |
| 1 |
5 |
számolhatatlanul sok |
3 x 105 |
| 10 |
8,1 x 106 |
1 x 105 |
| 20 |
4,1 x 104 |
0 |
| 2 |
5 |
4 x 105 |
számolhatatlanul sok |
| 10 |
1 x 102 |
1 x 104 |
| 20 |
0 |
5 x 103 |
| 4 |
5 |
1,6 x 106 |
2 x 104 |
| 10 |
1,3 x 106 |
1,2 x 103 |
| 20 |
0 |
5 x 101 |
| 6 |
5 |
1 x 102 |
1 x 102 |
| 10 |
0 |
0 |
| 20 |
0 |
0 |
– a hypoval ellentétben a lúgos munkaoldat magasabb hatásidő mellett fejti ki hatékonyan fertőtlenítő hatását.
– a túléléses kísérlet alapján az E. coli baktériumot 2-6 % – ban, min. 20 perc hatásidő alatt pusztítja el, míg a vegyes baktérium tenyészet biztonságos elpusztításához min. 6%-os koncentráció és min. 10 perc hatásidőre van szükség.
4.ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATTÉTEL
A mikroba gátló hatás vizsgálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két vegyszer közül a hypo hatásosabb, a lúgos munkaoldatot csak magasabb koncentrációban lehet eredményesen alkalmazni. Továbbá vizsgálataink során megfigyeltük, ha szerves anyag van jelen, akkor a lúgos munkaoldat elősegíti bizonyos baktériumok elszaporodását azzal, hogy az antagonista baktériumokat elpusztítja.
Eredményeink alapján a megfelelő mikrobiológiai tisztaság eléréséhez a hypo-t min. 2%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett, a lúgos munkaoldatot min. 6%-ban, min. 10 perc behatási idő mellett javasoljuk alkalmazni. Emellett javasoljuk próba szerint a lúgos munkaoldat alkalmazását követően a gyakoribb mikrobiológiai mintavételeket, vagy az összetétel változtatásának átgondolását.
Kategória: Általános | 4 hozzászólás »
